Kossuth--B. Eötvös--Záborszky: REFORMKORI VITAIRAT-KOLLIGÁTUM (Landerer-Heckenast, 1841.) - Jelenlegi ára: 64 800 Ft

Korabeli (vagy valamivel későbbi) félbőr kötésben, a kötéstábla mintázatához illeszkedő márványozott lapélekkel, mélynyomásos, aranydíszes, feliratos gerinccel. Szép, megőrzött, bejegyzésektől mentes példány, 140 x 210 mm.
1. Záborszky Alajos: A’ Pesti Hirlap elleni gyanusítások és haladás
Pesten, (1841). Landerer és Heckenast. 54 + [2] p.  Egyetlen kiadás.  
Reformkori politikai röpirat, melyben szerzője Kossuth és a haladás mellett érvel. Az első Pesti Hírlap 1841-től a szabadságharc bukásáig jelent meg. A Kossuth Lajos által szerkesztett folyóirat a korabeli ellenzék legjelentősebb orgánuma volt. Nemcsak a bécsi udvar, de Széchenyi sem nézte jó szemmel az újság erős ellenzéki hangvételét. 1841-ben Széchenyi a Kelet népe című könyvében fejezte ki aggodalmait a forradalmi izgatások és a szenvedélyek felkeltése miatt, melyek szerinte anarchiába sodorhatják a nemzetet. Kossuth előbb a Pesti Hírlap hasábjain, majd a Felelet című könyvében válaszolt Széchenyi aggályaira. Záborszky Alajost 1849-ben halálra ítélték, de súlyos betegsége miatt kivégzésére nem került sor.  
Szentkirályi Z 2.  
2. B. Eötvös József: Kelet Népe és Pesti Hirlap
Pest, 1841, Landerer és Heckenast kiadása és nyomása, 120 p.  Első kiadás.
A kötet szerzője, Báró Vásárosnaményi Eötvös József (Buda, 1813. szeptember 3. – Pest, 1871. február 2. ) magyar jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, országgyűlési képviselő (felsőházi tag), a MTA és a Kisfaludy Társaság első elnöke. Következetesen és bátran kiállt a zsidók emancipációja és a reformok mellett. 1841-ben gróf Széchenyi István és a frissen induló Pesti Hírlap ellen heves, radikális támadást intézett és egyértelműen Kossuth Lajos védelmére kelt. Ebben az évben (1841) írta és publikálta a „ Kelet népe és Pesti Hírlap” című nagy hatású röpiratát. Az 1843-as országgyűlésen, amikorra már a magyar ellenzék országos tekintéllyel rendelkezett, Batthyány Lajos és Teleki László grófok mellett ő volt a főrendi ellenzék egyik vezéralakja. Amikor a Pesti Hírlap 1844 közepén a központosítás egyik fő közlönyévé vált, Szalay Lászlónak egyik legfőbb, legtekintélyesebb, nagy hatású munkatársa lett. Kifejtette, hogy Magyarország fellendítésére az egyetlen biztos rendszer a modern parlamentáris kormányzat. Radikális véleményei könyvben is megjelentek a „ Reform” című kötetében, ahol a problémák részletes kifejtései a könyv „ Teendőink” című fejezetében tételesen is megtalálhatók.
3. Kossuth Lajos: Felelet Gróf Széchenyi Istvánnak Kossuth Lajostól
Pest, 1841, Landerer és Heckenast kiadása és nyomása, [2] p. + 244 p.
Első kiadás.  Kiadta és nyomatta Landerer és Heckenast Pesten.
 1841-ben Széchenyi A Kelet Népe címmel írt röpirattal támadta meg az akkor induló Pesti Hírlap vezércikkeit jegyző Kossuth Lajost. Széchenyi címadása többszörösen szimbolikus: kifejezi, hogy a magyarság napfelkelte előtt áll, utal az elszigeteltségre, amely az idegen (szláv, germán) nemzetek tengerében osztályrészül jutott a magyaroknak. Kárhoztatta azt a fajta politikai agitációt, mely túl széles körben, arra nem érettek között is veszélyt keltő mozgósítást folytat. Kossuth legfőbb vétkének azt a modort tulajdonítja, hogy reformcéljai kifejtése során a "hideg számok helyett a képzelet és gerjedelmek fegyverével dolgozik", hogy "a szívhez szól, ahelyett, hogy az észhez szólna". Széchenyi kifejezését félreértették: a szív politikájában nem az érzelem mélységét, hanem "azt a mindennél veszedelmesebb politikát ítéli el, melyet közönségesen impressziókra hajlónak, vagy érzelminek nevezünk". Széchenyi az emocionális politikától, a hevülékeny magyar magatartás jellemző hibájától óvott. Minderre Kossuth a Felelet gróf Széchenyi Istvánnak című munkájával válaszolt és elutasította a radikalizmus vádját. A Felelet a tisztelet hangján, de a szerző igazának öntudatos meggyőződésével íródott. Kossuth változatlanul a legnagyobb magyarnak minősíti támadóját:  "... ujjait a kor ütőerére tevé, és megértette lüktetéseit". A Hírlap népszerű lett, de "felsőbbséget nem tűrő roppant tömeg",  "fékevesztett, szenvedélyét követő nép" nem sodorta sehova, és e népet nem süllyesztette a Hírlap ábrándozásba. Kossuth hű maradt és marad ígéretéhez: sem a hatalmasok komor tekintete, sem polgártársainak heve által nem hagyja magát elveitől eltántorítani.
A kötet első kiadását Langer Mór:  A magyar és külföldi bibliofilia története c.  munkájában jegyzi (Budapest, 1936, Jakab M. H. Könyvnyomda, 159. p) s a rendkívül ritka könyvek lajstromába sorolja, a 437. tételszám alatt.
 


Jelenlegi ára: 64 800 Ft
Az aukció vége: 2020-10-24 22:15 .